A macskaleukózis idülten lezajló, a nyirokszervek és a vérképző szövetek megbetegedésével, a szervezet védekezőképességének csökkenésével, valamint sok esetben daganatok képződésével járó betegség. A macskák világszerte előforduló, gyakori vírusos betegsége.

A vírus a macskák közötti érintkezés során fertőzött váladékokkal, elsősorban nyállal terjed. A kórokozó iránt minden életkorú állat fogékony, mivel azonban a lappangási idő akár több év is lehet, megbetegedést leginkább csak felnőtt macskán tapasztalunk. A fertőzött állatoknak csak igen kis hányada betegszik meg klinikai tünetekkel járó formában, de sok közülük egész életében üríti a vírust és fertőzi társait.

A betegség tünetei igen változatosak, legtöbbször az áll alatti és a térdhajlatban lévő nyirokcsomók duzzanata hívja fel a figyelmet a megbetegedésre. A beteg állatok kedvetlenek, étvágytalanok. Gyakran tapasztalható vérszegénység és visszatérő láz is. Az általános ellenállóképesség csökkenése miatt gyakran más betegségek is fellépnek. A betegség hónapokig elhúzódhat, közben a macskák lesoványodnak, és végül elhullanak.

A beteg macskák gyógykezelése kilátástalan, csak átmeneti javulás várható. A fertőzött macskákat a többiektől el kell különíteni. A betegség megelőzésére vakcina áll rendelkezésre, de a már fertőzött állatok vakcinázásával a betegség nem befolyásolható. A macskatenyészeteket célszerű mentesíteni a betegségtől, az ilyen tenyészeteket izoláltan kell tartani, új állatokat vásárolni pedig csak igazoltan mentes állományokból szabad.